Egyházi esküvő








A jegyespár az esküvő tervezett időpontja előtt pár hónappal jelentkezzen a helyi lelkészi hivatalban időpont- és adategyeztetésre. Ezt követik a helyi lelkésszel folytatott beszélgetések (ún. jegyes oktatás), amelynek nincsen szigorúan kötött rendje. A beszélgetés legtöbbször az esketési liturgia megbeszélésével kezdődik, és a jegyespárról szól: arról a szerelemről, amelyet egymásban és egymás által megtaláltak. Mi az, ami fontos számukra a házastársi kapcsolatban és mit várnak egymástól, mint házastárstól?

Hogyan alakítsák közös életüket? Hogyan neveljék gyermekeiket? Hogyan ápolják baráti és rokoni kapcsolataikat? Mit jelent a keresztény házasság? Az esküvői liturgiáról, a közös életút stratégiáiról, a keresztényként megélt családi közösségről folyik beszélgetés, természetesen nem oktató, hanem baráti hangnemben.







 

A házasfelek a tanúkkal bevonulnak, és az oltár elé állnak. A bevonulásra és a felállásra vonatkozó helyi szokások eltérőek lehetnek, de a férfi mindig jobbról áll az oltár elé. Szokás még, hogy a menyasszony lefátyolozva vonul be, és a vőlegény emeli fel a fátylat, majd úgy vonulnak az oltár elé. Az egyházfi, vagy a lelkész átveszi a mennyasszonyi csokrot és a gyűrűket és az oltárra helyezi.

 

Az esketési szertartás első részének mottója: “Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, vigadozzunk üdvösségünk kősziklájának! Járuljunk eléje hálaadással, és örvendezzünk neki dicséretekkel!” (Zsolt 95)

Ebben a részben hangzik el a bevezető zsoltár, a közös imádság, hálát adva Istennek azért, hogy szeretetben egymáshoz vezette őket, és kérve őt azért, hogy hűségük igaz legyen, szeretetük pedig önfeláldozó. Ezt követi a lelkész prédikációja, amely több a puszta szónál és az emberi tanácsoknál, benne az élő Isten üzenete szólal meg a jegyespár felé. A lelkész személyre szólóan választja meg a prédikáció alapigéjét. Ez az ige akár egy egész életen át kísérheti és vezetheti a házaspárt

Az egyházi esküvőn két ember szerelme kerül előtérbe. Hitünk szerint a szerelem a teremtő Isten ajándéka a férfi és nő számára. Ezért az egyházi esküvőt a hálaadás és az öröm jellemzi. Akik házasságot kötnek, esküvel erősítik meg, hogy a házasság szeretet-közösségében hűségesen kitartanak egymás mellett egész életük során. Ehhez kérik Istenáldását, vagyis azt, hogy aki megáldotta a férfi és a nő házasságát általában, áldja meg az övékét is.






Egy hozzászólás “Egyházi esküvő” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..